Főoldal

Jog

 

Üdvözöljük a SZE DFK Jogtörténeti Tanszékének honlapján!



A jogtörténeti tárgyak oktatása, a történeti alapozó ismeretek elsajátítása elengedhetetlenül fontos az egységes jogászképzés keretein belül. Be szeretnénk mutatni azokat a máig használatos jogintézményeket, fogalmakat, definíciókat, amelyek nem csak történeti vetületből nézve érdekesek és hasznosak, hanem mindenkor használhatóak és elővehetőek, segíthetnek a tételes jogi tárgyak pontosabb elsajátításában, a jogászi műveltség megteremtésében. A jogon, jogrendszeren belül Tanszékünk meg kívánja ismertetni azokat a biztos támpontokat, állandóságukban érvényesülő elveket, értékrendeket, amelyek a folytonosan változó, mindig mozgásban lévő tételes jogi normák között is segítenek kapaszkodót nyújtani és eligazodni. Az állandóan megújuló tételes jogalkotás, mindenkor vissza kell hogy tekintsen a régmúlt, vagy a közelmúlt példáira, kidolgozott, bevált, akár időlegesen elfeledett mégis használható és megpróbált intézményeire, hiszen a jogi gondolkodás eredményeinek felfrissítésére, elvetett, meghaladottnak tekintett régi megoldások felélesztésére számos példát találunk a közelmúlt nemzetközi és hazai jogalkotási eredményei között.


A műhely története

A jogászképzés jelentős tradíciókra támaszkodik Győrött, az ország egyik jelentős iskolavárosában, hiszen a hittudományi és bölcseleti akadémiák mellett mintegy 150 évig jogakadémia is működött városunkban. A győri akadémia 1718-ban kezdte meg működését, majd 1776-ban Mária Terézia rendelkezése folytán „Királyi Jogakadémia” (Academiae Regiae Jauriensis) címet kapott, s mint ilyen 1892-ig, a jogi átfogó oktatás reformjáig működött.

A Győri Királyi Jogakadémia növendékei közül a hazai történelem, jogtörténet és irodalom több jelentős alakja is megidézhető, így például Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Reguly Antal, Csány László, vagy épp Mikszáth Kálmán.

A győri jogászképzés újbóli megindítása a rendszerváltozást követően, az 1990-es évek közepén merült fel, s az elgondolást az ELTE Állam és Jogtudományi Kar, valamint a Széchenyi István Főiskola közti megállapodással váltották valóra. Ennek eredményeként létrejött az ELTE ÁJK – SZIF Oktatási Intézet, mely az ELTE ÁJK oktatási programjának kihelyezésével 80-120 fős évfolyamok előirányzásával újította meg a győri jogászképzést.

Az 1995-ben megálmodott ELTE ÁJK – SZIF Oktatási Intézet oktatói között a kezdetektől fogva nagy számban képviseltették magukat a magyar jogászképzés meghatározó alakjai. A Jogtörténeti Tanszék oktatási profilját annak létesítéskor olyan meghatározó hazai jogtörténészek alakították ki, mint Dr. Mezey Barna, Dr. Révész T. Mihály, Dr. Horváth Pál, Dr. Földi András, Dr. Hamza Gábor illetve Dr. Kállay István.

A Jogtörténeti Tanszék tehát előbb a közös Intézetben majd 2002-től az önálló Állam- és Jogtudományi Kar keretei között, az ELTE által meghonosított hagyományok szerint folytatta tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a hallgatók ismereteinek speciális témájú fakultációkkal való szélesítésére, illetve máig ható érvénnyel a tudományos diákkör működtetésére és a tehetséges hallgatók TDK tevékenységének ösztönzésére.

A 2000-es évek azonban nem csak az intézményi önállóság, hanem az oktatói gárda és a képzési paletta tekintetében is változásokat hoztak. Az idő múlása, az egyetemi oktatók munkaviszonyának szabályozásában végbement változás, illetve a Kar önállósodása következtében a Tanszék oktatói körében természetszerű változások történtek. A tanszék vezetését Dr. Horváth Pál professzort követően előbb Dr. Révész T. Mihály látta el, majd tőle e tisztséget 2011-ben Dr. Barna Attila vette át.

A tanszék munkájában változatlan a mester-tanítvány viszony fontossága és nem utolsó sorban a speciálisnak mondható kutatási témák, illetve tudományos tanácskozások iránti fogékonyság. Ezt szemléltetik egyrészről az egyes hallgatók tudományos diákköri kutatásai, másrészről a Tanszékhez időközben csatlakozó fiatal oktatók PhD témái, harmadrészről pedig a 2011-2012-ben megszervezendő tudományos tanácskozások például az 1912. évi katonai jogalkotás 100. évfordulójára, valamint az 1809-es győri csata emléknapjára tekintettel.

Immár évek óta tanszékünk fiatal oktatói között tarthatjuk számon Dr. Pálvölgyi Balázst, Dr. Deli Gergelyt és Dr. Szoboszlai-Kiss Katalint, akiknek oktatói elhivatottsága mellet fontos kiemelni azt, hogy tudományos fokozatukat mind a Tanszék profiljába illő, de rendkívül különleges kutatási témák körében szerezték meg.

Műhelyünk mindezeken felül elkötelezett a jogtörténet oktatás széles spektrumú megvalósítása és a jogtörténet oktatás hagyományainak megvédése mellett. E tekintetben fontos kiemelni a meghívott előadókat is, hiszen az ily módon tanszékünkön oktató szakemberek egy része a társkarok jogtörténeti műhelyeivel való kapcsolat, más részük pedig a térség történelemmel hivatásszerűen foglalkozó intézményeivel és foglalkozásaival fennálló kötelék nélkülözhetetlen láncszemei s egyben egy aktív és eredményes szellemi együttműködés zálogai.

 

A Tanszék által gondozott tantárgyak

A jogtörténetnek - írta Hajnik Imre - legfőbb feladata azoknak az állapotoknak a politikai és társadalmi átalakulásoknak a felderítése, melyek a jogintézményeket koronként szükségesekké vagy kívánatossá tették, majd pedig azokat megszűntették.

A jogtörténeti tárgyak oktatását, a történeti alapozó ismeretek elsajátítását az egységes jogászképzés keretein belül elengedhetetlenül fontosnak, sőt a legújabb oktatási változásokra tekintettel megerősítendőnek tartjuk. A történeti tárgyaknak, elsősorban ezek főkollégiumainak a tantervek első két szemeszterében elfoglalt helyét meg kell őrizni, a választható tárgyak tekintetében pedig még hangsúlyosabban kell őket szerepeltetni.

Elsősorban azokat a folyamatokat, íveket, azokat a máig használatos jogintézményeket, fogalmakat, definíciókat kell kiemelni, amelyek nem csak történeti vetületből nézve érdekesek és hasznosak, hanem mindenkor használhatóak és elővehetőek, segíthetnek a tételes jogi tárgyak pontosabb elsajátításában, a jogászi átlagműveltség megteremtésében, és a jogfejlődést, illetve jogfejlesztést megalapozó folyamatok és összefüggések megértésében.

Az elmúlt évtizedek a jogi oktatásban a történeti tárgyak feladatául tették az előkészítő és megalapozó funkció teljesítését; ezzel értelemszerűen a tételes tárgyak felfogásához, jogpolitikai megfontolásaihoz és oktatási struktúráihoz kötötték a történeti tárgyakat. Célunk, hogy a tételes jogi tárgyak tematikáinak és oktatási anyagainak nagyobb fokú történeti összehangolásával, ez az előkészítő, a felsőbb évfolyamokon pedig kiegészítő, ismétlő funkció hatékonyabban működjön, s egyúttal a minőségi változáson keresztül ment alap- és középfokú oktatás egyes hiányosságainak pótlását is lehetővé tegye.

A jogon, jogrendszeren belül Tanszékünk meg kívánja ismertetni azokat a biztos támpontokat, állandóságukban érvényesülő elveket, értékrendeket, valamint törvényszerűségeket, amelyek a folytonosan változó, mindig mozgásban lévő tételes jogi normák között is segítenek kapaszkodót nyújtani és eligazodni. Az állandóan megújuló tételes jogalkotás, mindenkor vissza kell, hogy tekintsen a régmúlt, vagy a közelmúlt példáira, kidolgozott, bevált, akár időlegesen elfeledett mégis használható és megpróbált intézményeire, hiszen a jogi gondolkodás eredményeinek leporolására, felfrissítésére, elvetett, meghaladottnak tekintett régi megoldások felélesztésére számos példát találunk a közelmúlt nemzetközi és hazai jogalkotási eredményei között.

Mindezeknek megfelelően oktatási rendszerünk alapját a megszokott előadás és előadás-követő szeminárium dualitás adja a jogászképzésen, míg a nemzetközi igazgatási (Bsc-Msc) képzések körében kizárólag az előadásokra épülő megoldást alkalmazzuk. Az előadások és szemináriumok mellett kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók egy széles fakultációs listából választhassák ki az érdeklődésüknek megfelelő kurzusokat, amelyek mindegyikével szemben elvárás a jogászi műveltség megalapozásának, illetve megerősítésének képessége.

Tanszékünk a fent leírtak tükrében a következő tantárgyakat gondozza:

Kötelező tantárgyak a jogászképzésben:

  • Egyetemes állam-és jogtörténet 1. (előadás)
  • Egyetemes állam-és jogtörténet 1. (szeminárium)
  • Egyetemes állam-és jogtörténet 2. (előadás)
  • Egyetemes állam-és jogtörténet 2. (szeminárium)
  • Magyar alkotmánytörténet (előadás)
  • Magyar alkotmánytörténet (szeminárium)
  • Magyar jogtörténet (előadás)
  • Magyar jogtörténet (szeminárium)
  • Római jog 1. (előadás)
  • Római jog 2. (előadás)
  • Római jog 2. (szeminárium)
  • Latin nyelv 1.
  • Latin nyelv 2.


Fakultatív tárgyak a jogászképzésben:

  • Állam elleni bűncselekmények szabályozása
  • A jó erkölcsökbe ütközés tilalma a magánjogtörténet forrásaiban
  • Európai magánjogtörténet
  • Római jogi repetitórium
  • Kereskedelmi jogintézmények a római jogban és annak továbbélése során
  • Szerződésfogalom a római jogban és annak továbbélése során
  • Római jogi forrásszövegek elemzése
  • Magyarország 1956
  • A 17-18 századi végrendeletek
  • Fejezetek a magyar peres eljárás történetéből
  • Fejezetek a magyar büntetőjog történetéből 1.
  • Jogi kultúra fejlődéstörténete
  • Latin repetitórium
  • Ókori források elemzése az egyetemes jogtörténet köréből
  • Kultúra- és művelődéstörténet I-II.
  • Fejezetek a modern magyar katonai büntetőjog és igazságszolgáltatás köréből
  • A modern magyar honvédelem és rendvédelem a források tükrében
  • Kivételes jogrend és hatalom szabályozása és alkalmazása a 19-20. században


Nemzetközi igazgatási, valamint Európai és nemzetközi igazgatási képzésben oktatott tárgyak:

  • Alkotmánytörténet (Nemzetközi igazgatási szak BSc)
  • A magyar közigazgatás története (Nemzetközi igazgatási szak BSc)
  • Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet (Európai Nemzetközi Igazgatás MSc)


Igazságügyi igazgatási képzésen oktatott tárgy:

  • Bevezetés az igazságszolgáltatás történetébe

 

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási képzésen oktatott tárgyak:

  • Magyar alkotmány- és társadalomtörténet
  • Munkaügyi kapcsolatok társadalomtörténete


Jogi asszisztens képzésen oktatott tárgy:

  • Bevezetés a jogtörténetbe


A Tanszék tudományos tevékenysége

A jogtörténeti tudományszak nem rendelkezik szervezett akadémiai háttérrel, ezért a jogtörténeti tanszékek egyben alapkutatási bázisok is. Tanszékünk kutatói figyelemre méltó eredményeket értek el saját kutatási területeiken, amelyeket rendszeresen publikálnak, hazai és nemzetközi konferenciákon is bemutatnak.

A Tanszék állam- és jogtudomány, valamint közigazgatás tudományterületen végzi tevékenységét. Kutatásai az alábbi területekre terjednek ki:

  • a sajtószabadság és jogi szabályozása a dualizmus korában,
  • a generális klauzulák történeti, dogmatikai és összehasonlító elemzése,
  • a kötelmi jog egyes általános részbeli jogintézményeinek történeti meghatározottsága,
  • az állam elleni bűncselekmények történeti elemzése,
  • a büntetés-végrehajtási jog magyarországi története,
  • Erdély alkotmány- és közigazgatás történetének sajátosságai,
  • a hazai katonai büntetőjog és igazságszolgáltatás története, illetve a fegyveres védelmi szervezet szabályozásának modern kori története,
  • valamint a nemzetközi terrorizmus visszaszorítását célzó törekvések története.

A Tanszék feladatainak sorában eminens helyet foglal el a kollégák által megvalósított kutatási eredmények idegen és magyar nyelven történő közzététele. Ennek legelismertebb hazai helyszíne, a Jogtörténeti Szemle címmel immár több mint 20. éve megjelenő periodika. A Szemlében -, amely Tanszékünk két tagjának Dr. Révész T. Mihálynak és Dr. Mezey Barnának szerkesztőbizottsági munkáját dicséri - munkatársaink rendszeresen jelentkeznek tudományos dolgozatokkal és egyéb publikációkkal.

Tanszék gondozásában működik a „Jogtörté-Net – Jogtörténeti Adattár” című internetes folyóirat (www.jogtortenet.sze.hu), amely publikációk és forrásközlések mellett helyet ad egy magyar-latin jogtörténeti forrás gyűjteménynek is. E honlap hosszú távú szándékaink szerint, egyúttal a tanszék oktató munkáját is elő fogja segíteni, hasznosítva ezzel a távoktatás metódusából folyó előnyöket.

A tanszék jelentős szerepet vállal az évfolyam és szakdolgozatok konzultálásában. Gyakori, hogy a szakdolgozóink más tanszéken írt évfolyamdolgozataikat bővítik ki, írják tovább nálunk, illetve sokan kérnek tőlünk segítséget a történeti bevezető rész megírásához akár szakdolgozati, akár PhD disszertációs szinten.

Az évfolyamdolgozatok egyre növekvő hányada készül levéltári források alapján, mely tekintetben megkönnyíti a kapcsolatteremtést, hogy oktatóink között tudhatjuk a győri levéltári vezetőket, valamint jó viszonyt ápolunk a győri, mosonmagyaróvári és zalai levéltári munkatársakkal is.


A Tanszék oktatói, munkatársai


Főállású oktatók:

  • Barna Attila tanszékvezető egyetemi docens
  • Deli Gergely, egyetemi docens
  • Kállay István, főiskolai docens
  • Kelemen Roland, egyetemi tanársegéd
  • Képessy Imre, egyetemi tanársegéd
  • Mezey Barna, egyetemi tanár
  • Pálvölgyi Balázs, egyetemi docens
  • Révész T. Mihály, egyetemi docens
  • Szemánné Deme Andrea, latin nyelvtanár
  • Szoboszlai-Kiss Katalin, egyetemi docens


Megbízott óraadók:

  • Albert András, református lelkész, doktorandusz
  • Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója
  • Bóka Zsolt, ügyvéd
  • Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyetese
  • Néma Sándor, a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának címzetes igazgatója
  • Torják Norbert, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes, doktorandusz


További munkatársak:

  • Gönczölné Németh Beatrix, tanszéki ügyintéző
  • Busa Réka, doktorandusz

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Jogtörténeti Tanszék Eseménynaptára

Egyetemi Sport Nemzetközi Napja 2017. szeptember 19. - 2017. szeptember 20.
Hallgatói klubkoncert 2017. szeptember 20. 20:00 - 22:00
Akadémiai Nap 2017. szeptember 21. 10:00 - 12:00
Akadémiai Nap - Ünnepi Hangverseny 2017. szeptember 21. 19:00 - 20:00
Levelezős konzultációs hétvége 2017. szeptember 22. - 2017. szeptember 23.