A farsang és a böjt küzdelme Erdélyben

Az „Erdély jogtörténete” című kötet bemutatóját tartották a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán. A közel hatszáz oldalas kötet nem kevesebb, mint tizenhét szerző munkája. Az Erdély történetét, jogtörténetét a római jogtól a rendszerváltozás utáni időszakig követő kiváló könyv a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a kolozsvári Forum Iuris gondozásában jelent meg.

Győr, 2018. október 11. – SZEhírek, Nyerges Csaba, fotó: Májer Csaba József

A könyvbemutató házigazdája, Barna Attila tanszékvezető egyetemi docens köszöntőjében elmondta, hogy a keveredő, változékony erdélyi jogterület számbavételére nagyon rangos itthoni és erdélyi szerzőgárda állt össze az Igazságügyi Minisztérium támogatásával. Azért is hiánypótló ez a kötet, mert ilyen áttekintő, nagy vállalkozásra az elmúlt ötven évben jogtörténeti szempontból nagyon kevés példa van. A kötet történelmi távolságban, általános igénnyel ragadja meg az erdélyi jogrend vizsgálatát. 

 

Lévayné Fazekas Judit, Mezey Barna és Veress Emőd a könyvbemutatón.

Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár, dékán köszöntőjében ünnepnek nevezte a könyvbemutatót. Az „Erdély jogtörténete” óriási vállalkozásként, nagyon változatos tematikával, mintegy huszonöt évszázad közjogi, magánjogi fejlődését mutatja be. A dékán felhívta a figyelmet a győri jogászképzés és a kolozsvári jogakadémia időben teljesen egybeeső, 18. századi megalakulására.

Veress Emőd egyetemi tanár, a kötet szerkesztője és társszerzője, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója elmondta, hogy első fázisban a létező tudományos eredményeket szintetizálva még egy tankönyv összeállítása volt a cél, de szinte azonnal látszott, hogy számos kérdésben sok a fehér folt, ahol nincs mit szintetizálni. Ezért nagyobb lendületű, monografikus, kézikönyv jellegű kötet megalkotásában gondolkodtak. Az elkészült kiadvány csak a kezdet, a folytatásban egy angol nyelvű könyv is megjelenik még idén Erdély közjogtörténetéről. A magánjogról pedig egy román nyelvű könyv készül. Erdély jogtörténetének pedig lesz második kiadása is 2020-ban. Továbbá az átfogó kötet már lehetővé teszi később egy tankönyv összeállítását is, illetve mikrotörténetek gyűjteményével foglalják egybe külön kötetben Erdély XX. századi történetét.  

„Erdélyben több kultúra tektonikus lemezei érnek össze, súrlódnak, ütköznek, egymás alá-fölé csúsznak. Erdély – a földtani hasonlatot fokozva – kulturális szeizmikus zóna. Története során folyamatos civilizációs ütköző övezet: a Római Birodalom és a barbárok között, a sztyeppe-állami és a nyugat-európai államberendezkedések között, nyugati és keleti kereszténység között… Már kevésbé sajátos módon, a 19. századtól, amikor a nacionalizmus ideológiája uralkodóvá vált, Erdély etnikumok közötti ütközőzónává, nemzeti célok küzdelmének terévé alakult” – írja a kötet bevezetőjében Veress Emőd.

„Mielőtt Győrbe jöttem a könyvbemutatóra, Bécsben megnéztem a Pieter Bruegel-kiállítást, ahol az egyik téma a karnevál és a böjt küzdelme. Ez nagyon kemény történelmi allegória is egyben, ami Erdélyre is igaz” – mondta a Sapientia professzora, keserűen említve, hogy napjainkra a farsang és a böjt küzdelmében a „karneváli időszak” csak kis időre, átmenetileg és látszólag bukkan felszínre, helyette a böjt lett hosszútávon meghatározó. A két világháború között még létező kisebbségi intézményrendszert, ami nagyon erős hátteret biztosított a gazdaság és a kultúra szempontjából is, semmilyen szempontból sem sikerült rekonstruálni mind a ma napig Erdélyben. 

 

Barna Attila, a Jogtörténeti Tanszék vezetője volt a könyvbemutató házigazdája.

Mezey Barna professzor, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője és a Széchenyi István Egyetem jogi karának egyetemi tanára a könyvvel kapcsolatos kutatómunkáról elmondta, hogy a magyar jogtörténettudomány nem volt teljes egészében képben azokkal a történeti eredményekkel kapcsolatban, amiket az erdélyi tudományosság teremtett. Örömmel tapasztalta, hogy a teljes székely oklevéltár, az erélyi országgyűlési emlékek, a kolozsmonostori konvent teljes iratanyaga fent van kereshetően az interneten. Miközben a magyar történettudomány küszködik azzal, hogy a forráskiadványait, legalább az országgyűlési emlékeket a maguk teljességében elérhetővé tegye digitálisan.

Az „Erdély története” kézikönyv a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a kolozsvári Forum Iuris gondozásában jelent meg. Igazi kincsre lelhet benne mindenki, aki hiteles, tudományos forrást keresve szeretne elmélyülni Erdély (jog)történetében.

 

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Jogtörténeti Tanszék Eseménynaptára

Szenátusi ülés 2018. december 17. 14:00 - 16:00
Téli ünnepi nyitvatartási rend 2018. december 22. 00:00 - 2019. december 1. 23:55
Munkaszüneti nap 2018. december 24.
Munkaszüneti nap 2018. december 25. - 2018. december 26.