Üdvözöljük a SZE DFK Jogtörténeti Tanszékének honlapján!

A jogászképzés, illetve a nemzetközi igazgatás szak tanterve a Jogtörténeti Tanszék számára öt kötelező főkollégium oktatását írja elő. Az általános ismereti karaktert is hordozó két-két jogtörténeti stúdiumon kívül a római jog ismeretanyaga, illetve annak elsajátítása, együtt a latin nyelvi alapozással segíti a hallgatók felkészítését a további tanulmányaik folytatására, miközben ezek a tárgyak jelentősen hozzájárulnak az értelmiségi képzéssel szemben támasztható követelmények megvalósulásához.

Kötelező tantárgyak a jogász képzésben:

• Egyetemes állam-és jogtörténet 1. (előadás)
• Egyetemes állam-és jogtörténet 1. (szeminárium)
• Magyar alkotmánytörténet 1. (előadás)
• Magyar alkotmánytörténet 1. ( szeminárium)
• Magyar jogtörténet 1. (előadás)
• Magyar jogtörténet 1 (szeminárium)
• Római jog 1. (előadás)
• Római jog 2. (előadás)
• Római jog 2. (szeminárium)
• Latin nyelv 1.
• Latin nyelv 2.

Fakultatív tárgyak a jogászképzésben:

• Állam elleni bűncselekmények szabályozása
• A jó erkölcsökbe ütközés tilalma a magánjogtörténet forrásaiban
• Európai magánjogtörténet
• Római jogi repetitórium
• Kereskedelmi jogintézmények a római jogban és annak továbbélése során
• Szerződésfogalom a római jogban és annak továbbélése során
• Római jogi forrásszövegek elemzése
• Magyarország 1956
• A 17-18 századi végrendeletek
• Fejezetek a magyar peres eljárás történetéből
• Fejezetek a magyar büntetőjog történetéből 1.
• Jogi kultúra fejlődéstörténete

Alternatív tárgyak a jogász képzésben:

• Büntetés-végrehajtási jog története 1.
• Büntetés-végrehajtási jog története 2.
• Politikai szabadságjogok története Magyarországon
• "Jogi kultúra fejlődéstörténete" A dualizmus közigazgatási rendszere
• Az elektronikus sajtó hazai jogtörténete

Nem jogász képzésben oktatott tárgyak:

• Alkotmánytörténet (Nemzetközi igazgatási szak)
• A magyar közigazgatás története (Nemzetközi igazgatási szak)
• Médiaspecializáció I. (Nemzetközi kommunikáció szak)
• Médiaspecializáció II. (Nemzetközi kommunikáció szak)

A jogtörténeti tárgyak oktatása, a történeti alapozó ismeretek elsajátítása elengedhetetlenül fontos az egységes jogászképzés keretein belül. Be szeretnénk mutatni azokat a máig használatos jogintézményeket, fogalmakat, definíciókat, amelyek nem csak történeti vetületből nézve érdekesek és hasznosak, hanem mindenkor használhatóak és elővehetőek, segíthetnek a tételes jogi tárgyak pontosabb elsajátításában, a jogászi műveltség megteremtésében. A jogon, jogrendszeren belül Tanszékünk meg kívánja ismertetni azokat a biztos támpontokat, állandóságukban érvényesülő elveket, értékrendeket, amelyek a folytonosan változó, mindig mozgásban lévő tételes jogi normák között is segítenek kapaszkodót nyújtani és eligazodni. Az állandóan megújuló tételes jogalkotás, mindenkor vissza kell hogy tekintsen a régmúlt, vagy a közelmúlt példáira, kidolgozott, bevált, akár időlegesen elfeledett mégis használható és megpróbált intézményeire, hiszen a jogi gondolkodás eredményeinek felfrissítésére, elvetett, meghaladottnak tekintett régi megoldások felélesztésére számos példát találunk a közelmúlt nemzetközi és hazai jogalkotási eredményei között.

Az Egyetemes állam- és jogtörténet az első szemeszterben az európai közjogi intézmények történetét kíséri nyomon, míg a második szemeszterben azon klasszikus európai jogintézmények fejlődését kívánja tanszékünk bemutatni, amelyek alapvetően befolyásolták az európai benne a hazai állam és jogfejlődést.

A Magyar állam- és jogtörténet tárgy keretében a hallgatók megismerik a hazai jogrendszer legfontosabb gyökereit és jellemzőit, a magyar intézmény- és az eljárási rendszer alapvető értékeit, alapelveit, a jogrendszer összetételének és működésének tartópilléreit. A változó követelményeket támasztó jogászképzésen belül hosszú távon, a nemzeti értékek és identitás védelme érdekében ragaszkodni kívánunk a hazai jogtörténet helyének megőrzéséhez.

A római jog, mint az ókori világ legfejlettebb és napjainkig ható jogrendszerének, e jogrendszer főbb intézményeinek oktatása, történeti jellege ellenére rendkívüli praktikus jelentőséggel bír. A római jog oktatásának történeti-elméleti célja megismertetni a hallgatókkal az ókori világ legfejlettebb árucserejogát, feltárni a római magánjognak a kialakulásában és továbbélésében fellelhető belső törvényszerűségeit, amelyek ismerete nélkül nem érthetőek meg mai modern jogrendszerünk intézményei. A római jogtudósok fejlett jogászi technikájának megismerése komoly segítséget nyújt a jogászi gondolkodásmód kialakításához, a római jogi terminológia elsajátíttatása, amelyet a latin nyelvi órák is segítenek nélkülözhetetlen a jogásztársadalom számára.

A római jogot nem annyira az ókori jogtörténet egyik fejezeteként, hanem inkább a modern jog, kiváltképpen a kontinentális európai magánjog alapjaként kívánjuk oktatni és kutatni. Ez a megközelítés az összehasonlító magánjogi dogmatörténet prioritásként való megjelölésével is jellemezhető azzal a megjegyzéssel, hogy érdeklődésünk középpontjában a római jogi tradíció - az ókori római jog és annak továbbélése egyaránt - tanulmányozása áll.

A római jog kutatása során elsősorban arra törekszünk, hogy feltárjuk a modern kötelmi jog egyes általános részbeli jogintézményeinek történeti meghatározottságát. Ez a kutatási irány szükségessé teszi az ókori római jog vonatkozó forrásainak tanulmányozása mellett a ius commune és különösen a pandektisztika idevonatkozó irodalmának feldolgozását.