A tanszék által gondozott tantárgyak ismertetése

Kötelező tantárgyak a jogászképzésben:

• Egyetemes állam-és jogtörténet 1. (előadás)
• Egyetemes állam-és jogtörténet 1. (szeminárium)
• Egyetemes állam-és jogtörténet 2. (előadás)
• Egyetemes állam-és jogtörténet 2. (szeminárium)
• Magyar alkotmánytörténet (előadás)
• Magyar alkotmánytörténet (szeminárium)
• Magyar jogtörténet (előadás)
• Magyar jogtörténet (szeminárium)
• Római jog 1. (előadás)
• Római jog 2. (előadás)
• Római jog 2. (szeminárium)
• Latin nyelv 1.
• Latin nyelv 2.
  
  

Fakultatív tárgyak a jogászképzésben:

• Állam elleni bűncselekmények szabályozása
• A jó erkölcsökbe ütközés tilalma a magánjogtörténet forrásaiban
• Európai magánjogtörténet
• Kereskedelmi jogintézmények a római jogban és annak továbbélése során
• Szerződésfogalom a római jogban és annak továbbélése során
• Római jogi forrásszövegek elemzése
• Magyarország 1956
• A 17-18 századi végrendeletek
• Fejezetek a magyar peres eljárás történetéből
• Fejezetek a magyar büntetőjog történetéből
• Jogi kultúra fejlődéstörténete
• Latin repetitórium
• Ókori források elemzése az egyetemes jogtörténet köréből
• Fejezetek a modern magyar katonai büntetőjog és igazságszolgáltatás köréből
• Kivételes jogrend és hatalom szabályozása és alkalmazása a 19-20. században
  
  

Nemzetközi igazgatási, valamint Európai és nemzetközi igazgatási képzésben oktatott tárgyak:

• Alkotmánytörténet (Nemzetközi igazgatási szak BSc)
• A magyar közigazgatás története (Nemzetközi igazgatási szak BSc)
• Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet (Európai Nemzetközi Igazgatás MSc)

Igazságügyi igazgatási képzésen oktatott tárgy:

• Bevezetés az igazságszolgáltatás történetében

Munkaügyi és társadalombiztosítási képzésen oktatott tárgyak:

• Magyar alkotmány- és társadalomtörténet
• Munkaügyi kapcsolatok társadalomtörténete
• A szociális jog kialakulása és története Magyarországon

Jogi asszisztens képzésen oktatott tárgy:

• Bevezetés a jogtörténetbe

Az Egyetemes állam- és jogtörténet az első szemeszterben az európai közjogi intézmények történetét kíséri nyomon, míg a második szemeszterben azon klasszikus európai jogintézmények fejlődését kívánja tanszékünk bemutatni, amelyek alapvetően befolyásolták az európai benne a hazai állam és jogfejlődést.

A Magyar állam- és jogtörténet tárgy keretében a hallgatók megismerik a hazai jogrendszer legfontosabb gyökereit és jellemzőit, a magyar intézmény- és az eljárási rendszer alapvető értékeit, alapelveit, a jogrendszer összetételének és működésének tartópilléreit. A változó követelményeket támasztó jogászképzésen belül hosszú távon, a nemzeti értékek és identitás védelme érdekében ragaszkodni kívánunk a hazai jogtörténet helyének megőrzéséhez.

A Római Jog, mint az ókori világ legfejlettebb és napjainkig ható jogrendszerének, e jogrendszer főbb intézményeinek oktatása, történeti jellege ellenére rendkívüli praktikus jelentőséggel bír. A római jog oktatásának történeti-elméleti célja megismertetni a hallgatókkal az ókori világ legfejlettebb árucserejogát, feltárni a római magánjognak a kialakulásában és továbbélésében fellelhető belső törvényszerűségeit, amelyek ismerete nélkül nem érthetőek meg mai modern jogrendszerünk intézményei. A római jogtudósok fejlett jogászi technikájának megismerése komoly segítséget nyújt a jogászi gondolkodásmód kialakításához, a római jogi terminológia elsajátíttatása, amelyet a latin nyelvi órák is segítenek nélkülözhetetlen a jogásztársadalom számára.

A római jogot nem annyira az ókori jogtörténet egyik fejezeteként, hanem inkább a modern jog, kiváltképpen a kontinentális európai magánjog alapjaként kívánjuk oktatni és kutatni. Ez a megközelítés az összehasonlító magánjogi dogmatörténet prioritásként való megjelölésével is jellemezhető azzal a megjegyzéssel, hogy érdeklődésünk középpontjában a római jogi tradíció - az ókori római jog és annak továbbélése egyaránt - tanulmányozása áll.

A római jog kutatása során elsősorban arra törekszünk, hogy feltárjuk a modern kötelmi jog egyes általános részbeli jogintézményeinek történeti meghatározottságát. Ez a kutatási irány szükségessé teszi az ókori római jog vonatkozó forrásainak tanulmányozása mellett a ius commune és különösen a pandektisztika idevonatkozó irodalmának feldolgozását.